szerda, február 16, 2005

állami holokauszt-giccs

a szükséges állami holokauszt-giccs kudarcát láthatjuk a másfél órás filmen. minden adott volna pedig. nyálas zene (prokofjev rómeó és júlia átézések, rahmanyinov zongverseny akkordok...), pre-holokauszt zsidó zsánerképek (ún polgári idill) versus naturalisztikus láger-festés (sebben zsezsegő tevek - fel is szisszen a jónép), sötét-fény hajde-innovatív dialektikája, pislákoló, de ki nem húnyó zsidó heroizmus.

valami mégis hibádzik.

ez a valami nyilvánvalóan az időnként felcsendülő idióta köves-monológokban ölt leginkább, bocsánat, kizárólag testet. ezek a monológok, ellentmondva minden zsánernek, giccsnek, zavaróan nem-normálisak. nyelvtanuk zöttyög, mondanivalójuk intuícióellenes. idegesítő szövegek. ezeket bizonyos kertész imre írta sorstalanság c. regényében.

a sorstalanság c. állami holokauszt-giccs, pechjére, egy nobel-díj apropóján született meg. a sorstalanságnak nevezett ún holokauszt-regényt kellett megfilmesíteni, mer azt eszi a publik. (magyar) holokauszt mint olyan nem kifejezetten, magyar nobel mint olyan annál inkább fűlik a honi gyomorhoz. eme - amilyen szükségszerű, oly szerencsétlen - egybeesés okán tehát a film készítői időnként kénytelenek bizonyos jelét adni, hogy nem a könyv apropóján, hanem a könyvből készítették filmjüket. itt idézni kell. s míg a jelenetek, vagyis a képiség síkján a könyv gondolatai zavartalanul simíthatóak le a holokauszt-giccs szintjére, a monológokkal mindezt nem lehet megtenni. ők alanyi jogon beszélnek ugyanis, ha már szót kaphattak.

a feszültség természetesen a giccs és kertész könyve között van. a regény-sorstalanság konvenció-, reprezentáció- és kultúraellenes. a film ezzel szemben konvencionális, hangsúlyozottan reprezentál és üzenete, ha van neki, természetesen mi más lenne mint hogy az élet megy tovább, a heorikus pillanatok megvannak a lágerekben is és akkor majd erre alapozunk. hajrá.

utóbbi így is volna rendjén. az állami holokauszt-film ne gondolkoztasson el, ne legyen filozofikus, ne legyen nehéz. hanem üssön. giccs legyen tehát. ez a film ennek akár meg is felelhetne. vagyis csaknem minden (ld fentebb) adott ahhoz, hogy az értelmiségi fanyalogva, a nemértelmiségi pedig megütközve álljon fel. és ez így jól is lenne, tekintve hogy ki nem szarja le az értelmiségit.

csakhogy itt van az a fránya könyv. s minthogy a giccs e könyvben előre haladva egyre hangsúlyosabban van kifigurázva, érthetően a filmben előrehaladva egyre kevésbé szól be a könyv köves gyurija. ami művészi a filmben, az leginkább éppen az a tapintható igyekezet, amivel a könyvet kisimítani igyekszik. egy példát ide: kövest tetemek között látjuk, nézi az eget. az ég felhős ám egy idő után kiviláglik mögülük a fény. istenasszociációink támadnak. innen kövest egy valószínűtlenül tiszta kórházba viszik, érthetetlen módon jól tartják ennek következtében túlél. minden jól vagyon.

a könyvben ellenben istenasszociációink fogadjistenjeképp azt hallhatjuk, hogy kövest a felbukkanó fény az auschwitzi orvos képére emlékezteti. ő mondja. ennyit a transzcendenciáról.

nem vagyon minden jól.

de a célnak megteszi.

3 Comments:

At 2/20/2005 06:44:00 du., Anonymous gza said...

A Sorstalanságot a berlini bemutatót követően a Tagesspiegel dícsérő esszéjét kivéve következetesen negatív kritikák érték, a Perlentaucher portálon például Ekkehard Knörer német kritikus azt írja, hogy Dieter Kosslick fesztiváligazgatónak, aki egy ilyen, a "holokausztot méltatlan módon bagatellizáló filmet" a versenyére meghív - még ha az utolsó napon is tette ezt -, már semmivel sem lehet megbocsátani.

"Vannak olyan esetek, amikor az érdektelen engedékenység a művészet minimális mércéjének és az erkölcsnek a megvetésébe csap át. A Sorstalanság ebbe a kategóriába tartozik" - írja. Knörer a "katasztrofális" filmért elsődlegesen Koltai Lajos rendezőt teszi felelőssé. Szerinte amit Koltai a Sorstalansággal művelt, az "egy alapos verést" érdemelne.

http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/berlin0220/

 
At 2/22/2005 12:26:00 du., Anonymous Jehudo said...

Itt van az az es-beli kritika, amire Koltai -szinten az indexen- is hivatkozik.
http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=FEUILLETON0507&article=2005-0220-2154-20NHJS

 
At 7/29/2005 10:27:00 du., Anonymous Névtelen said...

teljesen egyetértek a cikkeddel.
Emerich L. Schneider

 

Megjegyzés küldése

<< Home