vasárnap, november 06, 2005

és szerinted?

"auschwitz nélkül nincs európai identitás, (...) európainak lenni az auschwitzhoz való viszonyt jelenti, mindannyian túlélők vagyunk."
"a mi kultúránk, a mi civilizációnk a túlélés kultúrája, a túlélés civilizációja. auschwitz ott van európaiságunk legmélyén." - nyilatkozta a miniszterelnök a 2005-ös élet menete madách színházbéli emlékestjére írt levelében.

de vajon mit jelentenek e veretes mondatok? a magyar zsidóság identitásának alapja valóban auschwitz kell, hogy legyen? a zsidó-lét vajon az emlékezés és az "egyszer-már-megtörtént- -bármikor-megtörténhet-újra" intervallum szabta határok közt teljesedhet csak ki? a holokauszt-trauma kell-e, hogy a zsidóság alfája és omegája legyen? egyáltalán, így van ez? mit gondol a nyájas olvasó?

10 Comments:

At 11/06/2005 07:41:00 du., Anonymous Névtelen said...

a "mindannyian tűlélők vagyunk" kicsit olyan, mint az ich bin ein berliner. ettől függetlenül:
jobb esetben erős a törekvés, hogy az elhurcolt zsidóság és a többi magyar áldozat között valamilyen sorsközösséget teremtsenek - ez így pc, de szerintem lehetetlen.
mást jelent a második világháború a magyar zsidóságnak és a többi magyarnak. ezért nem is tudnak ugyanarra emlékezni.

a túlélés mint kultúra és civilizáció - ez inkább csak jól hangzó szöveg. az európai kultúra és identitás inkább valami magát felsőbbrendűnek képzelő és a primitíveket felvilágosító (és gyakran elnyomó) kultúra/civilizáció. mit csináltak a görögök a földközi-tengeren? a rómaiak a "barbároknál"? mit csináltak az inkvizítorok (mint hegemón kultúra a katolicizmus)? a spanyolok és portugálok amerikában? az angolok indiában? az usa számtalan közép- és távol-keleti és afrikai beavatkozásában?

auschwitz ott van az európaiságunk legmélyén - kétlem, hogy ez túl sok embernél így lenne. amennyiben auschwitz = ellenállás a diktatúrával, elnyomással szemben, kiállás az elidegeníthetetlen emberi jogokért, már inkább. kérdés, hogy ez akkor is így marad-e, ha már nem lesz ilyen közeli a tapasztalat...

auschwitz azért nem része az európai identitásnak, mert a ma élők közül a nagy többségnek semmilyen közvetlen tapasztalata nincs vele kapcsolatban. ezért mondom, hogy ha auschwitz alatt a szélsőségek elutasítását értjük (és szerintem a fogalmat egyre inkább ebbe az irányba terelgetik), akkor helytálló Fletó állítása

(bár ki tudja. vö. a német tartományi választásokon a kommnisták és a die republikaner (az újnácik) előretörését)

 
At 11/06/2005 07:42:00 du., Anonymous reb m said...

az üzenetemről úgy látom, lemaradt a nick. reb m

 
At 11/07/2005 11:56:00 de., Anonymous rás said...

Nem szabad szó szerint venni egyetlen politikusi megnyilatkozást sem, mégha a mögötte lévő megrendülés akár őszinte is lehet.
Az európai identitás természetesen nem egyenlő Auschwitz-cal, de A. része kell legyen az európai identitásnak. Ebben az értelemben: Auschwitz nemcsak a megtörtént szörnyűséget jelenti, hanem annak tudatát, hogy az európai ember, az európai (kultúr)nemzetek képesek (voltak?) ilyesmire.
Még inkább része a zsidó - és különösen a magyar és lengyel zsidó - identitásnak Auschwitz. De nagy baj lenne, ha még ma is ez határozná meg! (Sajnos, sokak számára ez...)

 
At 11/07/2005 02:09:00 du., Anonymous delfinke said...

Megdöbbent, hogy egy emlékútról történő megemlékezésre ennyi embert lehet vonzani. A holokauszt még mindig a legerősebb identitásalap. pedig az ötlet rém bizarr. Megemlékezés a megemlékezésről. Beszédek, szomorúság, kádis. Úgy látszik tényleg igazak a miniszterelnök szavai. A "kell" ebben az esetben nem számít, hiszen mindegy mi mit gondolunk, az van, ami van. Ha az embereknek ez jelenti még mindig a zsidóság, akkor ezt kell szeretni.

 
At 11/07/2005 03:03:00 du., Anonymous Névtelen said...

szerintem Gyurcsány ezt nem csak az európai zsidó identitásra értette, hanem úgy: minden európai identitásának része auschwitz. igy viszont érdekes, nem?

olvastátok a szövegét egyáltalán?

én persze ezt elég nagy blödségnek tarom. e.l.schneider

 
At 11/07/2005 03:27:00 du., Blogger shadai said...

"A holokauszt modern, racionális társadalmunk szüleménye, ez a civilizáció magas fokán álló, az emberi kultúra csúcsteljesítményeit nyújtó társadalom vitte végbe. Éppen ezért ennek a társadalomnak, civilizációnak és kultúrának a problémája. [...] Végrehajtásának hosszú és tekervényes története során a holokauszt egyetlen pillanatig sem került összeütközésbe a racionalitás elveivel. A 'Végső Megoldás' egyszer sem bizonyult ellentétesnek az eredményes, optimális célmegvalósítás racionális megoldásainak keresésével. Éppen ellenkezőleg! A racionalitáshoz való aggályos ragaszkodásra építhetett leginkább, s egy olyan bürokrácia teremtette meg kivitelezésének feltételeit, amely adekvátnak bizonyult a formájához és a céljaihoz.

Sok olyan mészárlásról, pogromról, tömeggyilkosságról tudunk, amely már-már népirtásszámba megy, ám amit mégis a modern bürokrácia hatékonysága - vagyis szakértelme és technikája, belső igazgatásának tudományos elvei - nélkül követtek el. A holokauszt azonban nyilvánvalóan elképzelhetetlen lett volna egy ilyen bürokrácia nélkül. A holokauszt nem a modernitás előtti barbárság maradványainak irracionális túlcsordulása volt. Minden joga megvolt arra, hogy a modernitás megnyilvánulásaként értelmezze magát; valójában minden más csillagzat alatt idegenül hatott, volna."

- Zygmund Bauman (as quoted on judapest.org on january 27, 2005)

 
At 11/07/2005 08:34:00 du., Anonymous nnoa said...

Nem szeretnék erről hosszas fejtegetésbe bocsátkozni, ezért csak röviden: a szenvedés, üldöztetés, és ennek példája képpen a Soá, és Auschwitz is a történelem során -akármily sablonosan is hangzik ez- közös alapot adtak a zsidó népnek, és bizonyosan részt vállalnak a ma kialakult identitástudatban. Érdekesebb kérdés viszont, ha úgy értelmezzük, hogy úgy állesz cuzámmen "európainak lenni az auschwitzhoz való viszonyt jelenti". A szöveg ezt követő tompító, közösséget vállaló, és való igaz, szolidaritást éreztető kontextusából kiragadva egészen más megvilágításba is helyezhetjük a dolgot: értelmezzük egy kicsit társadalmi-önkritikaként. Nem tudom, érthető-e, mire gondolok. De Európa volt az, aki ezt úgymond hagyta megtörténni. Sőt. És ebben az esetben a viszony Auschwitzhoz némileg pejoratív "az európaira" nézve. Ez nem lett olyan rövid.

 
At 11/08/2005 02:57:00 du., Blogger eszterle said...

bizony- auschwitz lappangjon csak az európai identitás mélyén (kár , hogy ez naivitás)- ugyanakkor túlélésröl beszélni? miröl van szó?
ne helyezzük a holokausztot valamiféle történeti ( emberi) kontextuson kivülre)
a holokausztért nagyon-nagyon sokan felelösek- a nemtevés- a végignézés-stb.
a tettesek kultúrája európai kultúra- igen- de hogy mindnyjájan túlélök lennénk? ugyan....

 
At 11/10/2005 05:08:00 du., Blogger Simon said...

Hááát. Szóval talán az túlzás, hogy az európai identitás Auschwitz határozza meg. Nekem bőven szörnyű, hogy a zsidó identitást jelentősen ez határozza meg. Ha ulpánra vagy alijázni akar az ember, akkor részben a nagyszülők kárpótlási papírjaival bizonyíthatja be, hogy zsidó. Mit jelent ez logikailag? Kárpótlás = volt a nagymama haláltáborban = nácik fajilag zsidónak nyílvánították = "Auschwitz"
Szerintem iszonyú fontos hogy NE ez legyen jellemző a magyarországi zsidóságra. Nem azért vagyunk zsidók, mert volt Auschwitz, és ki akartak írtani minket.
Ha egy nyugati országban jár az ember, akkor nagyon sokat meríthet a pozitív, energikus, "előremutató" zsidó identitásból. Ezért is fontos a Judapest blog, meg a jövő heti ZSKF (megérne egy bejegyzést).

 
At 1/27/2010 11:50:00 du., Anonymous Névtelen said...

fuck off bastard juws

 

Megjegyzés küldése

<< Home